Hírek

Beszámoló a Radnóti Emlékbizottság és Irodalmi Társaság 2014. évi munkájáról, különös tekintettel az őszi irodalmi hetek rendezvénysorozatára

Irodalmi társaságunk alapszabályban rögzített feladataként vállalja évről évre a kortárs magyar irodalom népszerűsítését, anyanyelvünk ápolását, irodalmi hagyományaink gyűjtését, feldolgozását és anyagi lehetőségeink függvényében ezek kötetben való megjelentetését. Teszi ezt mindenekelőtt Győr-Moson-Sopron megyében, de bizonyos programok esetében az egész országra, sőt a Kárpát-medence magyarlakta területeire is kiterjedően. ( Pl. Költészeti Biennále, Nemzetközi Anyanyelvi Tábor, Kormos István Regionális és Nemzetközi Szavalóverseny általános iskolásoknak, Szakiskolások Országos Szavalóversenye, Radnóti Miklós Országos Szavalóverseny a legjobb felnőtt amatőröknek). Ugyanakkor a helyi alkotók összefogásával és részvételével – mindenekelőtt az ifjúság körében – szervezett különböző irodalmi rendezvények (író- olvasó találkozók, rendhagyó irodalomórák, könyvbemutatók, könyv ünnepek, irodalmi vetélkedők, irodalmi folyóiratestek, irodalmi tapasztalatcserék, stb.) szintén ezt a célt szolgálják.

Ugyancsak fontos részét képezik munkánknak azok a koszorúzásokkal egybekötött megemlékezések, amelyeket az irodalmi hetek keretében szervezünk minden évben irodalmi emlékhelyeinken a megye oktatási és kulturális intézményeivel együttműködve.

2014. évi munkánkat alapvetően sikeres pályázatainknak, de nem utolsó sorban tagjaink önzetlen munkájának köszönhetően mondhatjuk eredményesnek.

Több év óta először nyertünk a működésünket segítő NEA pályázaton, sikerrel pályáztunk az NKA-nál a XXXI. Nemzetközi Anyanyelvi Tábor programjával, ugyancsak sikerrel pályáztunk a Miniszterelnökségen a holokauszt 70. évfordulójára meghirdetett pályázaton és örömünkre a Magyar Művészeti Akadémia is méltányolta társaságunk kortárs irodalomat támogató éves programunkat. Ez utóbbi támogatást az őszi irodalmi hetek programjai egy részének finanszírozására használtuk fel. A Költészeti Biennále megrendezéséhez pedig Győr Város Önkormányzatán kívül Balog Zoltán miniszter úr támogatását is élvezhettük. Így a több év óta méltatlan körülmények között megrendezett biennálék után végre – ha nem is a régi időket idézően, amikor valóságos ünneppé tudtuk varázsolni a kortárs magyar irodalom legnagyobb vidéki rendezvényét – méltóbb körülményeket tudtunk biztosítani a Költészeti Biennále rendezvényeinek.

Társaságunk egész évi munkáját munkatervünk szerint végeztük, amelynek egyes állomásairól az irodalmi hetek rendezvényeiig csak a felsorolás igényével számolok be:

Januárban megemlékeztünk a Magyar Kultúra Napjáról, Március 15-én Nagymegyeren a magyar gimnáziummal közös irodalmi műsorral emlékeztünk a szabadságharc eseményeire, áprilisban a Kisfaludy Károly Könyvtárban szerveztük a Költészet Napját oly módon, hogy városunk közéleti személyiségei olvasták fel kedves verseiket. Szintén áprilisban közreműködőként részt vettünk a Szép Magyar Beszéd Országos döntőjének megszervezésében és egy díjat adtunk át a zsűri által megjelölt versenyzőnek. Májusban koszorúzással egybekötött megemlékezést tartottunk névadónk; Radnóti Miklós abdai emlékhelyén. Júniusban szerveztük az Ünnepi Könyvhét eseményeit, amelynek keretében író olvasó találkozókat, könyv bemutatókat, irodalmi esteket szerveztünk, illetve könyv  árusítással egybekötött dedikálási lehetőséget biztosítottunk meghívott vendégeink számára. Júliusban szerveztük a Magyarok Világszövetsége Kisalföldi Társaságával közösen a partiumi Kisjenő általános iskolásainak anyanyelvi táborát, amelyen a programok szervezésén túl a résztvevőket könyvjutalomban részesítettük. Augusztusban szerveztük meg immár XXXI. alkalommal a 10 napos Nemzetközi Anyanyelvi Tábort, amelyben 50 fő határainkon túli középiskolás magyar fiatal vett részt Erdélyből, Kárpátaljáról, Felvidékről, és Délvidékről.  A tábor programjának gerincét nemzetünk történelmi sorsfordulói, népünk múltja; néprajza, zenéje, táncai, irodalma, no és nem utolsósorban anyanyelvünk adták, mely témákat megyénk legjobb előadóinak tolmácsolásában hallgathatták a résztvevők. A tábor több mint 2 millió forintos költségének nagy részét a Rákóczi Szövetség, a Nemzeti Kulturális Alap, és a Nemzeti Alapítvány biztosította.

Mindeközben elkezdtük az őszi programok előkészítését, hiszen egy nagyszabású rendezvénysorozattal készültünk a holokauszt 70. évfordulójára való emlékezésre, a Költészeti Biennáléra és a mindezt egységbe foglaló Őszi Megyei Irodalmi Hetekre.

November hónapban kezdődött az Irodalmi Hetek rendezvénysorozata a Radnóti-díjas költők találkozójával, illetve a holokauszt 70. évfordulója alkalmával szervezett tanári konferenciával. Ennek első állomása Radnóti Miklós szobrának újraavatása volt, mivel egy sajnálatos baleset következményeként az Abda határában felállított Melocco Miklós által készített szobrot újra kellett faragni. A szobor és környezetének újraavatásán részt vett maga a művész is, és megosztotta velünk a szobor alkotása közben érlelt gondolatait. A megemlékező beszédet dr. Somogyi Tivadar Győr város alpolgármestere tartotta majd az irodalmi megemlékezést követően megkoszorúztuk a szépen helyreállított szobrot.

Ezt követően került sor a tanári konferenciára, amelynek bevezető előadását prof. dr. Karsai László történész tartotta a náci ideológia lényegéről, majd őt követte prof. dr. Szita Szabólcs, aki a megyei áldozatokról emlékezett meg, majd Baksa Péter helyi irodalomtörténész a megyénkben mártírhalált halt írókról emlékezett meg. Őt egy rövid ebédszünetet követően a résztvevő Radnóti-díjas költők olvasták fel Radnóti Miklórsról írt verseiket, majd dr. Vári György a holokauszt irodalmáról tartott előadást. Dr. Pécsi-Pollner Katalin a holokauszt visszaemlékezések női hangjáról beszélt, majd dr. Fűzfa Balász Hogyan tanítsuk Radnóti Miklóst címmel módszertani tanácsokat adott a résztvevő kollégáinak. Végezetül pedig prof. dr. Ferencz Győző irodalomtörténész Radnóti Miklósra emlékezett.

A tanári konferenciát követően került sor a Költészeti Biennále gálaműsorára melyen Borsi Róbert önkormányzati képviselő köszöntötte a jelenlévőket, majd a Radnóti-díjak átadása előtt elhangzottak a laudációk, amelyek előadói méltatták a kitüntetettek munkásságát. Közben irodalmi és zenei programok váltogatták egymást, majd a díjak átadása következett.
Életmű díjat kapott Szepesi Attila József Attila-díjas költő, a költői díjat pedig Szlukovényi Katalin érdemelte ki. A rendezői díjat Wiegmann Alfréd rendező kapta. Ezt követően a díjazottak és helyi versmondók olvastak fel verseket a díjazottak alkotásai közül, majd az estet a Széchenyi István Egyetem Zenei Fakultásának hallgatói zárták nagyszerű zenével és szólóénekkel.

Az Irodalmi Hetek első ciklusa az abdai megemlékezéssel ért véget, amelyen Áder János köztársasági elnök emlékezett mindenekelőtt Radnóti Miklósra, de sorstársaira is. Az ünnepi megemlékezés része volt a Jordán Tamás vezényletével több száz torokból felhangzó Radnóti vers ; Levél a hitveshez című, ami katartikus élménnyel gazdagította jelenlévőket.
Ezt követte a koszorúzás abban a reményben, hogy soha többé nem kell megérnie az emberiségnek ezt a vészkorszakot, de emlékezni és emlékeztetni muszáj embertársainkat.

Közben zajlott Mosonmagyaróvárott a Szakképző Iskolák IX. Országos Vers és Prózamondó Versenye három napon keresztül, amelynek társrendezői voltunk így a versenyzőket társaságunk könyvjutalomban részesítette. A verseny végeztével itt is elhelyeztük a megemlékezés koszorúját Radnóti Miklós szobránál. Az irodalmi műsort a helyi tanulók adták.

Ugyancsak november 8-án kezdődött Győrött a Radnóti Miklós Nemzeti Vers –és Prózamondó Verseny, amelynek díjait; három Radnóti-díjat és három Radnóti diplomát vasárnap adtuk át a zsűri által érdemesített résztvevőknek.

E nagyszabású rendezvények után kezdődtek a hagyományos irodalmi heti programok Zsebedics József katolikus plébános: A kapuvári egyház története című kötetének bemutatójával, majd Pusztai Zoltán Körfolyosó címmű szonett gyűjteményének bemutatójával. Előbbin dr. Varga József helytörténész, utóbbin Gülch Csaba költő működött közre.

November 14-én Sopronban a Hotel Sziesztában mutattuk be Dittrich Panka Csend ha jó és Rácsok a gyerekszoba ablakán című köteteit. Ez alkalommal magam vállaltam a szerzővel való beszélgetést.

November 15-én került sor Kormos István mosonszentmiklósi emléktáblájának koszorúzására, amely alkalommal a helyi iskolások adtak műsort a költőre pedig Kovács Gábor Lébény város polgármestere emlékezett.

Ezt követte ugyanezen a napon Lébényben a XVII. Regionális és Nemzetközi Vers- és Prózamondó Verseny általános iskolások számára

November 17-én Nyúlon a helyi nyugdíjas klubban emlékeztek Domonkos István korábbi helyi katolikus plébánosra és novellistára Baksa Péter és Baksa Péterné tanárok a résztvevők osztatlan elismerését kiváltva.

Szintén november 17-én Tatán mutattuk be Villányi László: Kimméria című kötetét. A költővel Jász Attila József Arttila-díjas költő és Wehner Tibor művészettörténész beszélgetett.

November 20-án a győri Péterfy Sándor Evangélikus Iskolában Gülch Csaba költő, újságíró tartott rendhagyó irodalomórát a Pannon Helikon pap költői címmel.

November 25-én a ménfőcsanaki Petőfi Sándor ÁMK-ban RADNÓTI NAPOT tartottak. A költő műveiből válogatva szerkesztett irodalmi műsor hangzott el, majd magam a Radnóti Emlékbizottság és Irodalmi Társaság munkájáról beszéltem kiemelve a költőre való emlékezésen túl a kortárs magyar kötészet támogatása terén végzett munkánkat. A program végén minden szereplő megkapta társaságunk emléklapját köszönetünk jeléül.

November 26-án a győrújbaráti nyugdíjas klubban Herman Ottó munkásságáról szerveztünk vetélkedőt a környékbeli települések nyugdíjas klubjainak részvételével.
A vetélkedő programját összeállította és a játékot vezette: Baksa Péter tanár, irodalomtörténész
November 27-én Mosonmagyaróvárott ( a költő szülővárosában ) mutattuk be Pusztai Zoltán Körfolyosó című szonett gyűjteményét. A költővel Tuba László nyugdíjas könyvtárigazgató beszélgetett.

December 4-én a Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Karán mutattuk be dr. Lanczendorfer Zsuzsanna néprajzkutató Dalmadarak című CD-jét. Az előadóval Várai Tamás főiskolai tanár beszélgetett.

December 11-én Győrött mutattuk be Villányi László József Attila-díjas költő Kimméria című kötetét. Az alkotóval Sári László keletkutató beszélgetett.

December 15-én Sopronban mutattuk be Villányi László Kimméria című kötetét. A költővel Tölli Balázs a Berzsenyi Líceum igazgatója beszélgetett.

Mindezen rendezvények mellett a megye iskoláinak és művelődési intézményeinek közreműködésével emlékező és koszorúzási ünnepségeket szerveztünk megyénk 73 irodalmi emlékhelyénél.

Rendezvényeink célközönsége elsősorban az ifjúság volt, de a nyugdíjas korosztály is élénk érdeklődést mutatott programjaink iránt. A programjainkon résztvevők létszáma mintegy 6000 főre tehető.

Összességében elmondhatjuk, hogy javuló anyagi körülményeinknek és aktivistáink önzetlen segítségének köszönhetően eredményes évet zártunk, amiért tagtársaink mellett köszönetet mondunk a Miniszterelnökségnek, Nemzeti Kulturális Alapnak, a Magyar Művészeti Akadémiának, a Nemzeti Alapítványnak és Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának.

 

Győr, 2015-01-25                                                                            

Szabó József
elnök


 

A Radnóti Társaság 2015. évi szakmai programja

A Radnóti Emlékbizottság és Irodalmi Társaság megalakulása óta (1971) szervezi programjait a kortárs magyar irodalom népszerűsítése és irodalmi értékeink, hagyományaink, valamint anyanyelvünk ápolása érdekében. Tevékenységünk elsődleges színtere Győr városa, illetve Győr-Moson-Sopron megye területe, bizonyos vonatkozásban pedig az egész Kárpát-medence. Munkáját elsősorban Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával végzi. Megalakulásunk óta szervezői vagyunk a könyv különböző ünnepeinek, vers és prózamondó versenyeket szervezünk különböző korosztályú fiataloknak, minden második évben megrendezzük az ország legrangosabb felnőtt amatőr versmondó versenyét, (amely közben nemzetközivé bővült), s amelyen a legjobb 3 versenyzőt Radnóti-díjjal jutalmazzuk a legjobb 3 diákot pedig Radnóti diplomával. Ugyancsak minden második évben rendezzük meg a Költészeti Biennálét, amely alkalomból szakmai zsűrik döntése alapján egy kortárs költőt életműve elismeréseként, egy kezdő költőt eddigi munkássága elismeréseként Radnóti-díjban részesítünk. Szintén Radnóti-díjjal ismerjük el a kortárs magyar irodalom népszerűsítése érdekében eredményesen munkálkodó tanár vagy irodalmi színpad rendező munkáját. Minden évben megrendezzük a Nemzetközi Anyanyelvi Tábort a határainkon túli magyar anyanyelvű középiskolás fiataloknak, amelynek eredményeiről a tábor 25. évfordulóján egy tábori krónikával emlékeztünk meg. Az eddigi 31 táborban mintegy 1500 határainkon túli fiatal vett részt, akik nagy része szűkebb hazája értelmi rétegének gerincét képviseli. Alkalmanként kiadványokat jelentetünk meg részben környezetünk irodalmi örökségéből, részben pedig a ma köztünk élő irodalmi alkotók munkáiból. A különböző jeles irodalmi évfordulók miként az idei Lőrincze Lajos jubileum, arra késztetnek bennünket, hogy vetélkedő formájában ismertessük meg munkásságukat a különböző korosztályokkal. Az Irodalmi Hetek programsorozatot immár 16. alkalommal rendezzük meg ebben az évben a fentiekben körülírt célok szolgálatában az elmúlt évig elsősorban a megyei önkormányzat jelentős támogatásával. A közigazgatásban történt struktúrális változások következtében azonban a megyei önkormányzat, mint legfőbb támogatónk teljes mértékben kivonult a támogatók köréből, így anyagi lehetőségeink jelentősen lecsökkentek. Mindezek ellenére – tagjaink önzetlen közreműködését kérve s megmaradt támogatóink jelentősebb támogatását remélve – igyekszünk céljainkat elérni.
Irodalmi társaságunk 4 évtizedes története, benne a Nemzetközi Anyanyelvi Tábor 31 éves tevékenysége, az Irodalmi Hetek 15 éves tapasztalatai, a megjelentetett kiadványaink, a könyv különböző ünnepeinek szervezése közben összegyűlt tapasztalataink egyértelműen igazolják munkánk fontosságát, hasznosságát. Az a tény, hogy évente kb. 6000 emberhez jutunk el irodalmi ismeretterjesztő munkánk eredményeként, köszönhető mindenekelőtt tagjaink önzetlen munkájának, támogatóink segítségének, de nem utolsó sorban főleg az irodalommal foglalkozó tanárok nevelőmunkájának és a fiatalok fogékonyságának, érdeklődésének kortárs irodalmunk, irodalmi hagyományaink iránt.

Irodalmi ismereterjesztő programunk közvetlen célja, hogy a kortárs magyar alkotókat és munkásságukat megismertessük mindenek előtt az ifjúsággal, de a középkorúak és a nyugdíjasok érdeklődésére is számítunk Az ifjúság számára szervezett rendhagyó irodalmi órákkal az az elsődleges szándékunk, hogy bepillantást engedjünk az alkotó közreműködésével az író alkotóműhelyébe, s hogy általa megismerhessék az alkotómunka különböző fázisait, módszereit, s ennek révén az irodalmi alkotás megértését, továbbá annak lehetőségét is, hogy a diákok maguk is vállakozzanak irodalmi igényű írások megfogalmazására. A vers és prózamondó versenyek, irodalmi vetélkedők szervezésével pedig az a szándékunk az irodalmi ismeretek átadásán túl, hogy ha amatőr szinten is, de minél több fiatal vállalkozzon a kortárs magyar irodalom interpretálására, illetve a vetélkedőkön megszerzett ismeretekkel pedig bővítse ismereteit elsősorban a közvetlen környezete irodalmi értékeiből. Ezt célozza egyébként a nemrégiben kiadott megyei irodalmi olvasókönyvünk is, amelynek anyaga a megyénk településeihez kötődő irodalmi alkotókat mutatja be, s amelynek anyaga irodalmi vetélkedőinknek legfontosabb irodalma.
A nyugdíjas közönségünket – talán meglepő módon – különösen érdeklik az aktuális irodalmi évfordulókhoz kötődő vetélkedők, így pl. az elmúlt évben nagy sikerrel szerveztük szerte a megyében a Gárdonyi és Herman Ottó vetélkedőnket. De érdeklődést tanúsítanak a környezetüket bemutató irodalmi művek iránt is, amelyeket az alkotó közreműködésével igyekszünk élményszerűbbé tenni.
Nagy figyelmet fordítunk irodalmi emlékeinknek, hagyományainknak ápolására is, amelyek színterei azok a koszorúzásokkal egybekötött megemlékezések, amelyeket megyénk 73 ismert irodalmi emlékhelyén a megyei irodalmi hetek időszakában minden évben megszervezünk az adott térség iskoláinak, művelődési intézményeinek közreműködésével.
Közvetett célkitűzésünk pedig az, hogy megyénk lakosságának irodalmi érdeklődése, irodalmi értékeink megbecsülése folyamatos és rendszeres maradjon, s általa ez az érdeklődés hagyományozódjon az utódokra is.                                      

 

Célközönségünk

Célközönségünk mindenekelőtt az ifjúság, de a felnőtt korosztály is talál érdeklődésének
megfelelő programokat kínálatunkból. Az idősebb korosztályt főként a nyugdíjasok szervezett egységei (nyugdíjas klubok) képviselik, ám a könyvbemutatók, irodalmi estek közönsége inkább a középkorúak érdeklődésére tarthat számot. Munkaformáink közül leggyakrabban az irodalmi esteket, könyvbemutatókat, rendhagyó irodalomórákat, irodalmi megemlékezéseket, vers és prózamondó versenyeket, anyanyelvi játékokat, vetélkedőket alkalmazzuk, s mindegyiket azzal a céllal, hogy a kortárs magyar irodalmat és azok alkotóit megismertessük, anyanyelvünket megszerettessük tevékenységünk színterének lakosságával. Arra is törekszünk, hogy az irodalmi alkotások interpretálói kellő empátiával szólaltassák meg ezeket, ezért a Magyar Versmondók Egyesületével és annak megyei szervezetével együttműködve különböző stúdiumokban képezzük az amatőr vers és prózamondókat. Fontos feladatunknak tartjuk továbbá, hogy megyénk irodalmi örökségét, hagyományait megőrizzük, ápoljuk. Ennek érdekében a közelmúltban jelentettük meg megyénk irodalmi olvasókönyvét, amelyben összegyűjtöttük jeles irodalmáraink esetleges kötődését megyénk településeihez és elkészítettük irodalmi emlékhelyeink megyei kataszterét. Ez a megyei irodalmi olvasókönyv Vasy Géza ajánlásával minden megyei iskolában megtalálható, s használják is a helyi irodalmi értékek megismertetése szándékával. Ugyancsak ennek a könyvnek köszönhetően az Irodalmi Hetek keretében minden megyei irodalmi emlékhelynél szervezünk megemlékezéssel egybekötött koszorúzási ünnepséget, amelyeken a területileg illetékes oktatási és kulturális intézmények tanulói, képviselői vesznek részt. Ezt a sokrétű munkát együttműködve végezzük a megye közintézményeivel, önkormányzataival, s e közös munkának minden évben mintegy 6000 fő a haszonélvezője.

 

A Radnóti Irodalmi Társaság 2015. évi részletes programterve

Január 22. 17 óra

A Magyar Kultúra Napja
Részt vettünk a Győr Városi Önkormányzat által szervezett ünnepségen.

Február 7.  17 óra

Baksa Péter: Wathay Vagyok ki ezeket éneklöm című kötetének bemutatója
A kötetet bemutatta a szerző
Helyszín: Vág, Művelődési Otthon

Március 14 .

1848 az irodalomban (győri és nagymegyeri középiskolás diákok előadása)
Helyszín: Nagymegyer, 1848-as emlékhely

Március 25. 15 óra

Sz. Tóth Teréz: Édesapám, egy bakonyi pásztor élete és művészete című kötetének bemutatója
Helyszín: Megyei Múzeumbarátok Köre, Győr, Király u.

Március 26.  17 óra

25 éves a Műhely folyóirat. Irodalmi est.
Helyszín: Győr, Zichy- palota

Április 1. 10 óra

Könyvbemutató és tanári konferencia.
Kövecsesné dr. Gősi Viktória: A környezeti nevelés gyakorlata az erdei iskolában című könyvét bemutatja a szerző
Helyszín: Győr-Szentiván, MóriczZsigmond Általános Iskola

Április 9.

A Kisfaludy Napok diák alkotóinak díjátadó ünnepsége.
Helyszín: Győr, Révai Gimnázium

Április 10.  17 óra

Költészet Napja Devecseri Zoltán költővel beszélgetett Gecsei Edit tanár és Szabó József, a Radnóti Társaság elnöke
Helyszín:Páli Művelődési Ház

Április 17-18-19.

Az 50. Kazinczy Szép Magyar Beszéd Verseny Országos Döntője, amelyen társaságunk díjakkal jutalmazza a zsűri szerinti legjobbakat.
Helyszín: Győr, Kazinczy Gimnázium

Április 27. 16 óra

Könyvbemutató.
Kövecsesné dr. Gősi Viktória: A környezeti nevelés gyakorlata az erdei iskolában című könyvét bemutatja a Neveléstudományi intézet vezetője
Helysín:Győr, Nyugat-magyarországi Egyetem A.Cs.J. Kar Főkönyvtár

Május 8.  15 óra

Emlékezés és koszorúzás Radnóti Miklósra abdai emlékhelyén
Helyszín: Abda, Radnóti emlékhely 

Május 28. 16 óra A Radnóti Irodalmi Társaság rendes évi közgyűlése
Helyszín: Győr, Városi Levéltár

Június 5-7

Ünnepi Könyvhét
Helyszín: Győr, Baross út

Június 29-július 5.

A partiumi Kisjenő község általános iskolai tanulói részvételével anyanyelvi tábor. (az egy hetes tábor külön program alapján)
Helyszín: Győrújbarát Ifjúsági Tábor

Július 27- augusztus 6.

XXXII. Nemzetközi Anyanyelvi Tábor ( a tíznapos tábor külön program alapján)
Helyszín: Győr, Damjanich u. 58. Katolikus Kollégium

 

A XVI. Irodalmi Hetek programja:

Szeptember 17. csütörtök, 16 óra

25 éves a Hazánk Könyvkiadó
Ez alkalommal mutatjuk be a kiadó 25 éves munkásságát tartalmazó kiadványt.
A kiadó vezetőivel beszélget: Dr. Horváth Sándor Domonkos megyei könyvtárigazgató és Tuba László nyugalmazott megyei könyvtárigazgató
Helyszín: Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár

Szeptember 24. csütörtök, 10 óra

Rendhagyó irodalom óra Domonkos István munkásságáról
Tartja: Baksa Péter tanár
Helyszín: Nyúl, Általános Iskola.

Október 9. csütörtök 17 óra

Bemutatkozik a Széljárás című periodika
Előadók: Kovács László, Görföl Jenő, Böröndi Lajos és Tuba László szerkesztők
Közreműködnek: a Győri Előadóművészek Klubjának tagjai.
Helyszín: Győr, Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár

Október 12. kedd

Rendhagyó tanítási óra
Tartja: Kövecsesné dr. Gősi Viktória , A környezeti nevelés gyakorlata az erdei iskolában című könyve alapján
Helyszín: Ravazd, Erdei Iskola

Október 14 szerda 16 óra

Könyvbemutató
Domonkos István novellái
Előadók: Baksa Péter szerkesztő és Baksa Péterné tanár
Helyszín: Nyúl Művelődési Ház

Október 20. kedd 16 óra

Szellemi vetélkedő Lőrincze Lajos munkásságáról
Résztvevők: Győr járás nyugdíjas klubjai
A vetélkedőt összeállította és a vetélkedőt vezeti: Baksa Péter tanár
Színhely: Csikvánd, Nyugdíjas Klub

November 6-7-8
Győri Könyvszalon
Helyszín: Győri Nemzeti Színház

November 7. szombat 8.30 óra

Megemlékezés és koszorúzás Kormos István emléktáblájánál.
Előadó: Popper Ferenc, Radnóti-díjas rendező
Közreműködik: a mosonszentmiklósi általános iskola irodalmi köre
Helyszín: Mosonszentmiklós

November 7. szombat  9 óra

XVIII. Kormos István Regionális és Nemzetközi Vers- és Prózamondó Verseny.
A versenyzőket köszönti: Csplár Zoltán polgármester
Helyszín: Mecsér, Művelődési Ház

November  7. szombat  14 óra

Könyvbemutató
Domonkos István novellái
Bemutatja a szerkesztő: Baksa Péter
Színhely: Győr, Kisfaludy Károly Könyvtár

November 9. hétfő 14 óra
Emlékezés és koszorúzás Radnóti Miklós és sorstársai emlékhelyén
Közreműködik a Hangraforgó Együttes
Helyszín: Abda, Rábca part

November 13-14.péntek-szombat

Radnóti Miklós Nemzeti Vers- és Prózamondó Verseny döntője
Helyszín: Győr, Bartók Béla Megyei Művelődési Központ

November 19. csütörtök 10 óra

Könyvbemutató
Kalotai Ildikó: Esernyőtánc című meséskönyvének bemutatója
A szerzővel beszélget: Pátkai Tivadar költő
Színhely: Győrújbarát Általános Iskola

November 26. csütörtök 17 óra

A győri Műhely című folyóirat tematikus számának bemutatója.
Közreműködnek: Villányi László főszerkesztő és a szerkesztőség tagjai
Helyszín: Győr, Zichy-palota

December 1 . 15 óra

Pusztai Zoltán verseskötetének bemutatója
A kötetet bemutatja: a szerző
Helyszín: Sopron, Városi könyvtár

December 10. péntek 15 óra

A felvidéki mai magyar irodalom tágyi és szellemi emlékei.
Előadó: Kún Ferencz, a Rákóczi szövetség alelnöke
Helyszín: Győr, Kisfaludy Károly Könyvtár III. emeleti tanácsterem.

Október 1.- december 15.-ig

Koszorúzásokkal egybekötött megemlékezések a megye 73 irodalmi emlékhelyén az Irodalmi Hetek időtartama alatt. A megemlékezésekre felkérjük az oktatási és művelődési intézményeket, közgyűjteményeket.

Programjainkról úgy tájékoztatjuk az érdeklődőket , hogy rendezvénynaptárunkat közzétesszük a honlapunkon, Győr város önkormányzatának évente négy alkalommal megjelenő rendezvény naptárában,illetve a kiemelt rendezvényeinkről (anyanyelvi táborok, XVI. Megyei Irodalmi Hetek) programfüzetet adunk ki és juttatunk el a potenciális érdeklődők számára.
A rendezvénysorozatot értékelő beszámolónkat pedig szintén közzétesszük honlapunkon.

 

Az irodalmi ismereterjesztő munkánkban közreműködők:

Munkánkban elsősorban a városunkban, megyénkben élő illetve megyénkből elszármazott alkotók működnek közre, akiknek munkáját irodalomtörténészek, tanárok, népművelők tudományos kutatók, közigazgatási szakemberek, közgyűjteményi dolgozók segítik. De természetesen aktív közreműködői munkánknak azok a tanulók is, akik főként az irodalmi emlékhelyeken szervezett megemlékezéseken vesznek részt alkotó közreműködésükkel.

Név szerint:

Csáky Csongor főtitkár Rákóczi Szövetség
Kövecsesné dr. Gősi Viktória adjunktus, dr. Stretykó György docens
Kalotai Ildikó egészségügyi dolgozó
Pátkai Tivadar költő
Sz. Tóth Teréz tanár
Czank Ervinné tanár
Baksa Péter tanár, irodalomtörténész
Baksa Péterné tanár
Villányi László József Attila-díjas költő, főszerkesztő
Dr. Horváth Sándor Domonkos megyei könyvtárigazgató
Szabó József Radnóti-díjas irodalomszervező
Popper Ferenc Radnóti-díjas rendező
dr. Horváth József helytörténész, könyvtár igazgató
Böröndi Lajos költő, szerkesztő,
Kovács László tanár, Somorja
Tuba László ny. könyvtár igazgató,
Görföl Jenő Pozsony
Pusztai Zoltán költő
Gülch Csaba költő, újságíró
Dr. Kőrös Erzsébet  idegenvezető
Fekete Dávid alpolgármester
Dr. Tomka Péter régész
Dr. Lanczendorfer Zsuzsanna etnográfus
Perger Gyula néprajzkutató
Balázs Lívia etnográfus
Barangoló Művészeti Együttes
Rezeda Népzenei Együttes
Kozma László zenekarvezető
Hangraforgó Együttes
Horváth Ferenc népművelő
Kakuk János koreográfus
R. Szabó Lajos tanár
Dr. Katona Béláné tanár Kárpátalja
Zöld Ildikó tanár  Erdély
Barna Helga tanár Délvidék
Lázok Attila tanár  Felvidék


A Győri előadóművészek Stúdiójának tagjai: Horváth Ildikó Radnóti-díjas előadóművész, Nagy Anikó, Popper Ferenc, Hegedüs Péter
A Széchenyi István Egyetem Zenei Fakultásának hallgatói
A Radnóti-díjat elnyert költők, rendezők, versmondók

Győr, 2015-03-14.                                                    
Szabó József
a Radnóti Társaság elnöke


 

Radnóti Miklósra és sorstársaira emlékezett
a Radnóti Emlékbizottság és Irodalmi Társaság


Irodalmi társaságunk élve a Miniszterelnökség és Győr Megyei Jogú Város támogatásával méltóképpen emlékezhetett meg névadójáról és sorstársairól egy három napos rendezvény sorozat keretében, a holokauszt 70. évfordulóján. A sors kegyetlen játéka, hogy Radnóti Miklósra halálának évfordulóján úgy emlékezhettünk, hogy az Abda határában felállított szobrát újra kellett avattuk egy sajnálatos baleset után, amelynek következményeként a Melocco Miklós által korábban készített szobra megrongálódott, így azt újra kellett faragnia a művésznek. Az összehangolt munka eredményeként méltó ünnepség keretében került erre sor annak reményében - miként ezt Somogyi Tivadar Győr város alpolgármestere hangsúlyozta – soha többé ne kelljen történelmünk olyan korszakára emlékezni,- idézve a költő ismert verssorát: ”...mikor az ember úgy elaljasult, hogy önként, kéjjel ölt, nemcsak parancsra….”

A győri Nemzeti Színház művészeinek és a Radnóti Általános Iskola diákjainak műsora után helyeztük el a megemlékezés koszorúit a szobor talapzatán, s ezzel a megemlékezés első része véget ért.

A nap további részében az erre az alkalomra meghívott Radnóti-díjas költők emlékeztek Radnóti Miklósra és azokra az alkalmakra melyeket társaságunk Győr város és Győr-Moson-Sopron megye kulturális arculatát is erősítendő a kortárs irodalom képviselői számára szervezett immár több mint 40 éve minden évben a megye iskoláiban, intézményeiben a kortárs magyar irodalom népszerűsítése érdekében.

November 8-án került sor a néhány éve szünetelő tanári konferenciára, amelyen kiváló előadók szájából hangzottak el előadások. A holokauszt történelmi előzményeiről, a magyarországi antiszemitizmusról dr.Karsai László professzor tartott érdekfeszítő előadást, amelyhez szorosan kötődőtt a megyénk áldozatairól és az alkalmakként sikeres embermentési akciókról tartott előadás, amit Szita Szabolcs professzor jegyzett. A megyénkben mártírhalált halt író áldozatokra: Szerb Antalra, Halász Gáborra, Sárközi Györgyre, Popper Vilmára, Pap Károlyra és Németh László Jánosra Baksa Péter és Baksa Péterné tanárok emlékeztek empatikus előadásukkal.

A konferencia délutáni része a jelenlévő Radnóti-díjas költők Radnótira emlékező verseik felolvasásával kezdődött, majd dr. Vári György irodalomtörténész a holokauszt magyar irodalmáról beszélt, arról tudniillik, hogy e vészkorszak író-költő átélői miként élték meg zsidó honfitársaik meghurcoltatását, s miként próbáltak sajátos eszközeikkel segíteni pályatársaikon, s tudtak-e egyáltalán? A konferencia különösen nagy érdeklődést kiváltó előadását dr. Pécsi-Pollner Katalin kandidátus, irodalomtörténész tartotta, aki a „Szenvedés neme – a holokauszt visszaemlékezések női hangja” címmel arról beszélt, hogy a nők mennyire másként élték meg a rájuk zúduló veszedelmet, s a túlélők miként vonták le mindennek a korszaknak örökké ható tanulságait.

Végezetül dr. Fűzfa Balázs egyfajta módszertani előadást tartott „Hogyan tanítsuk Radnótit?” címmel, majd zárásként dr. Ferencz Győző professzor a legteljesebb Radnóti monográfia szerzője emlékezett Radnóti Miklósra és túlbecsülhetetlen költői munkásságára.

A nap hátralévő részében került sor a Költészeti Biennále gálaműsorára, amelynek keretében Borsi Róbert önkormányzati képviselő köszöntötte a megjelenteket, majd a Radnóti- díjak átadása előtt elhagzottak a laudációk dr. Ferencz Győző, Jász Attila és Kiss László kurátorok megfogalmazásában.

Ezt követően adtuk át az idei Radnóti díjakat Szepesi Attila József Attila-díjas költőnek életművéért, Szlukovényi Katalin ifjú költőnek eddigi költői munkássága elismeréseként és reménybeli sikeres folytatásáért, továbbá Wiegmann Alfréd rendezőnek, aki nemzedékeket nevelt a vers szeretetére és pallérozta előadói pályájukat. Közben versek hangzottak el a díjazottak és a győri versmondók előadásában, amelynek kiváló hangulatát a Széchenyi István Egyetem Zenei Fakultása három kiváló hallgatójának csodálatos muzsikája és remek szólóéneke tovább tudta fokozni és ragadtatta vastapsra az est résztvevőit.

A háromnapos rendezvény méltó befejezése volt az abdai Rábca-töltés melletti emlékhelyen vasárnap tartott kegyeleti megemlékezés, amelyen Áder János köztársasági elnök emlékezett  Radnóti Miklósra és sorstársaira, majd Jordán Tamás színművész vezényletével hangzott el több száz torokból a „Levél a hitveshez” című Radnóti vers.

A megemlékezés ezúttal is a koszorúk elhelyezésével ért véget és azzal a reménnyel, hogy soha többé nem kell megérnie az emberiségnek ezt az emberhez méltatlan vészkorszakot, de erre mindig emlékezni kell és emlékeztetni kell embertársainkat is.


Szabó József
a Radnóti Irodalmi Társaság elnöke


2014. December 4.



A Radnóti Emlékbizottság és Irodalmi Társaság 2014. november 7-8-9-i programsorozatának meghívója:

(A képek nagyíthatóak)




Meghívó Radnóti Miklós szobrának újraavatása alkalmából rendezett emlékünnepségre,
2014. november 7-én, az abdai úti kegyeleti emlékhelyre:
(A képek nagyíthatóak)





Beszámoló a XXXI. Nemzetközi Anyanyelvi Tábor munkájáról


Az immár 31. alkalommal megszervezett anyanyelvi táborban ezúttal is határainkon túli magyar anyanyelvű középiskolás diákok vettek részt Felvidékről, Erdélyből , Délvidékről és Kárpátaljáról. A tábor célja változatlanul a résztvevők nemzettudatának erősítése és a találkozás lehetőségének biztosítása az anyaországban.
A tábor szakmai célját változatos programokkal igyekeztünk elérni. A tábor hivatalos megnyitását követően a tábor résztvevői avatott szakember vezetésével városunk kultúrtörténeti nevezetességeivel ismerkedtek, majd a honfoglalással foglalkozó előadását hallgatták meg dr. Tomka Péter régésznek. Ezt követően a magyar nép hagyományairól, szokásairól és népdalairól tartott érdekfeszítő előadást dr. Lanczendorfer Zsuzsanna néprajzkutató, majd ezt követte Perger Gyula néprajzkutató előadása a kisalföldi népi kismesterségekről. A néprajzi blokk következő előadását Balázs Lívia etnográfus tartotta a rábaközi koldusokról, s a néprajzi témát az esti táncház keretezte Kakuk János koreográfus vezetésével.
A néprajzi ismereteket átadó előadásokat az irodalom követte mégpedig Herman Ottó és a magyar nyelv címmel Baksa Péter irodalomtörténész előadásában. Ezt követte Gülch Csaba költő és újságíró előadása a Pannon Helikon pap költőiről, amelyet egy csoportos foglalkozás követett amelynek keretében egy igen érdekes anyanyelvi játékot vezetett Horváth Ferenc népművelő, könyvtáros. Majd ismét Baksa Péter következett, aki megemlékezett a holokauszt évéhez kapcsolódóan a megyénkben mártírhalált halt irodalmi alkotókról.
Közben egy balatoni kirándulással oldottuk a meglehetősen feszes programot, majd a zenei anyanyelvünk gazdagítása érdekében látogattunk Dunaszegre ahol a Rezeda Népzenei Együttes előadását hallgattuk Kozma László vezetésével, aki hangszer ismertetővel egészítette ki a résztvevők eddigi ismereteit. Az irodalmi blokkot pedig a Barangoló Együttes zárta megzenésített versek előadásával.
Ezt a programot egy manuális foglalkozás követte amelynek keretében kavicsokat festettek a résztvevők, amelyek egyik részét egy mágneslap felragasztásával hűtőmágnesként hazavihettek a résztvevők, a másikat pedig a holokauszt gyermek áldozataira emlékezve a győri zsinagóga udvarán felállított emlékhelynél helyeztek el a , miután meghallgatták Villányi Tibor egyházközségi vezető visszaemlékezését. A szombati nap hátralévő részében a győri élményfürdőben relaxálódhattak a táborozók.
Vasárnap egész napos kirándulásra indultunk Fertődre, Nagycenkre és Sopronba. Fertődön megtekintettük a felújított kastélymúzeumot, Nagycenken megemlékeztünk a legnagyobb magyarról; Széchenyi Istvánról és koszorút helyeztünk el mauzóleumában. Sopronban városnéző sétán vettünk részt, majd ez évben is élvezhettük dr. Molnár Ágnes országgyűlési képviselő immár évtizedes múltra visszatekintő vendégszeretetét egy kitűnő ebéd elfogyasztása által.
Hétfőn a Herman Ottóról tartott előadás és a korábban megküldött feladatlapok feldolgozását követően került sor az irodalmi vetélkedőre amelynek témája természetesen Herman Ottó és a magyar nyelv voltak. Ezt követően tettünk eleget a
Csemadok Dunaszerdahelyi Választmánya meghívásának és egy kirándulás keretében emlékeztünk meg Csiliznyáradon Szini Sebő Alajos nemzetőrről és helyeztük el a megemlékezés koszorúját síremlékén. Itt vendégül látott bennünket a település polgármestere. Ezt követően Nagymegyerre érkeztünk, ahol a táborozók irodalmi műsora mellett megkoszorúztuk Árpád apánk emlékhelyét, majd megemlékeztünk Bartók Béláról is a Nagymegyeren gyűjtött népdalai okán a Lipcsey György által készített szobránál. Ezt követően megérkeztünk Alistálra, ahol a polgármester asszony fogadott bennünket majd a táborozók tolmácsolásában egy kultúrműsorra került sor, amit a helyi népi együttes fergeteges műsora követett. A felvidéki kirándulás egy kiváló disznótoros vacsorával zárult, amit ezúttal is nagyon köszönünk polgármesteri hivatalnak illetve a Csemadok Dunaszerdahelyi Választmányának.

Összefoglalva elmondható, hogy táborunk ez évben is elérte célját; találkozhattak négy ország magyar anyanyelvű fiataljai az anyaországban, barátságok születtek és minden bizonnyal nemzettudatuk is erősödött a résztvevőknek.

A tábor anyagi hátterének biztosításáért mindenek előtt a Rákóczi Szövetségnek mondunk köszönetet, de köszönjük a Nemzeti Kulturális Alapnak és a Nemzeti Alapítványnak is a támogatását.


Győr, 2014. 08.27.

Szabó József alapító táborszervező

 


Beszámoló a Radnóti Emlékbizottság és Irodalmi Társaság 2012. évi munkájáról, különös tekintettel az őszi irodalmi hetek rendezvénysorozatáról

Irodalmi társaságunk alapszabályban rögzített feladataként vállalja évről évre a kortárs magyar irodalom népszerűsítését, anyanyelvünk ápolását, irodalmi hagyományaink gyűjtését, feldolgozását és anyagi lehetőségeink függvényében ezek kötetben való megjelentetését. Teszi ezt mindenekelőtt Győr-Moson-Sopron megyében, de bizonyos programok esetében az egész országra, sőt a Kárpát-medence magyarlakta területeire is kiterjedően. ( Pl. Költészeti Biennále, Nemzetközi Anyanyelvi Tábor, Kormos István Regionális és Nemzetközi Szavalóverseny általános iskolásoknak, Szakiskolások Országos Szavalóversenye, Radnóti Miklós Országos Szavalóverseny a legjobb felnőtt amatőröknek). Ugyanakkor a helyi alkotók összefogásával és részvételével – mindenekelőtt az ifjúság körében – szervezett különböző irodalmi rendezvények (író- olvasó találkozók, rendhagyó irodalomórák, könyvbemutatók, könyv ünnepek, irodalmi vetélkedők, irodalmi folyóiratestek, irodalmi tapasztalatcserék, stb.) szintén ezt a célt szolgálják.

Ugyancsak fontos részét képezik munkánknak azok a koszorúzásokkal egybekötött megemlékezések, amelyeket az irodalmi hetek keretében szervezünk minden évben irodalmi emlékhelyeinken a megye oktatási és kulturális intézményeivel együttműködve.

2012. évi munkánkat elsősorban tagjaink önzetlen munkájának köszönhetően mondhatjuk viszonylag eredményesnek, hiszen pályázataink többsége eredménytelenül zárult. Társaságunk eddigi életének, tevékenységének (1971-ben alakultunk) legrosszabbul finanszírozott két évét (ide értve a 2011. évet is) tudhatjuk magunk mögött, így ennek ismeretében végül is a 2012. évben elvégzett munkánkkal elégedettek lehetünk.

A 2012. évi reményeink azzal a hírrel kezdtek foszladozni, miszerint a megyei önkormányzatok státusában olyan változások várhatók, amelynek eredményeként munkánk legfőbb támaszát elveszíthetjük. A bizonyosság illetve a pénzügyi források más irányban történő keresése érdekében levélben fordultam a megyei önkormányzat elnökéhez (1. sz. dokumentum) és a városi önkormányzat kulturális főosztálya vezetőjéhez (2. sz. dokumentum), amelyek egyikére a mellékelt elutasító válasz (3. sz. dokumentum) érkezett, a másikra pedig telefonon egy értesítés a személyes találkozás időpontjára vonatkozóan. Ezen a találkozón semmiféle megállapodás nem született mivel a főosztályvezető asszony hatáskörén kívülinek minősítette kérésünket. Ezután fordultunk kéréssel a polgármester úrhoz (4. sz. dokumentum), amely levelünkre - telefonon történt sürgetésünk eredményeként – 2,5 hónap elteltével érkezett a válasz a főosztályvezető asszonytól (5. sz. dokumentum), amelyben „örömmel” tájékoztat, hogy 120.000 Ft-al támogatják az ügyünket...Mivel a Költészeti Biennále szűkös költségvetése 600.000 Ft körüli volt, kénytelenek voltunk helyi vállalkozókat is megkeresni támogatás érdekében, illetve rendkívüli segítséget kértem L. Simon László államtitkár úrtól (6. sz. dokumentum). E levelem végén arra kértem Államtitkár urat, hogy amennyiben nem lát módot a rendkívüli támogatásra, engedélyezze, hogy a Nemzeti Kulturális Alapnál nyert 250.000 Ft-ot felhasználhassuk a biennáléval kapcsolatos költségek fedezésére. Levelemre Pergelné Csányi Andrea titkárságvezető válaszolt e-mailben, mely szerint kérésemet iktatták a 44277/2012/KUAT szám alatt és várjam a döntést. Miután döntés mind a mai napig nem született, a 40 éves hagyománnyal rendelkező rendezvénysorozatot pedig nem akartuk elhagyni, így remélhetően a kisebbik rosszat választva, jóváhagyás nélkül használtunk fel összegeket a biennále céljaira az NKA-tól az irodalmi hetek megrendezésére nyert összegből.
Annak örömteli tényét, hogy végül is a biennálét sikeresen megszervezhettük, köszönhetjük az Önök támogatásán kívül a győri gazdasági társaságok segítségének, akik oly módon tették ezt, hogy számlákat fogadtak be, illetve társaságunk tagjai önzetlen munkájának, akik az irodalmi hetek programjait szervezték.
Végül is a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségeinktől annyiban tértünk el, hogy olyan költségeket is elszámoltunk, amelyekre nem volt engedélyünk.

Tisztelettel az a kérésünk tehát, hogy méltányolják e kiszolgáltatott helyzetünket és fogadják el elszámolásunkat az alábbiakban részletezett munkánkról:

Társaságunk egész évi munkáját munkatervünk szerint végeztük, amelynek egyes állomásairól az irodalmi hetek rendezvényeiig csak a felsorolás igényével számolok be:

Januárban megemlékeztünk a Magyar Kultúra Napjáról, Március 15-én Nagymegyeren a magyar gimnáziummal közös irodalmi műsorral emlékeztünk a szabadságharc eseményeire, áprilisban a Kisfaludy Károly Megyei Könyvtárban szerveztük a Költészet Napját oly módon, hogy városunk közéleti személyiségei olvasták fel kedves verseiket. Szintén áprilisban közreműködőként részt vettünk a Szép Magyar Beszéd Országos döntőjének megszervezésében és egy díjat adtunk át a zsűri által megjelölt versenyzőnek. Májusban koszorúzással egybekötött megemlékezést tartottunk névadónk; Radnóti Miklós abdai emlékhelyén. Júniusban szerveztük meg társszerveinkkel közösen az Ünnepi Könyvhét eseményeit, köztük a 3 napon keresztül tartott szabadtéri könyvárusítást. Ennek keretében mutattuk be Sinkó Mária: Időutazás nagyapámmal című kötetét. Augusztusban Szerveztük meg immár XXVIII. alkalommal a 10 napos Nemzetközi Anyanyelvi Tábort, amelyben 50 fő határainkon kívüli középiskolás magyar fiatal vett részt Erdélyből, Kárpátaljáról, Felvidékről, és Délvidékről.

Október hónapban kezdődött az Irodalmi Hetek rendezvénysorozat Szanyban Devecseri Zoltán rendhagyó irodalomórájával, amelyet a helyi általános iskolában tartott. Ezt követte délután Devecseri Zoltán: Zsindelyszárnyakon című verseskötetének bemutatója a szanyi községi könyvtárban mintegy 50 fő részvételével. A bemutatónak különös jelentőséget az a tény biztosított, hogy a költő szülőfalujában mutathatta be legújabb kötetét.

A rendezvénysorozat Győrött folytatódott a Jedlik Ányos Informatikai Szakközépiskolában ahol Baksa Péter az iskola nyugdíjas tanára, irodalomtörténész tartott rendhagyó irodalomórát a 100 éve született Örkény István munkásságáról 35 fő diák részvételével.

November 9-én kezdődött a Győri Könyvszalon, amelynek szervezésében irodalmi társaságunk is részt vett könyvbemutatók folyóirat bemutatók szervezésével. Egyebek mellett itt mutattuk be a Műhely folyóirat Piac című különszámát valamint D. Horváth Gyöngyi: Szeretünk Harlekin című kisregényét. A két bemutatón 150 fő vett részt.

Szintén november 9-én kezdődött és három napon át tartott Mosonmagyaróváron a Szakképző Iskolák VIII. Országos Vers-és Prózamondó Versenye, amelyre az ország miden részéből, sőt a Felvidékről is érkeztek versenyzők. A verseny lebonyolítását követően került sor Radnóti Miklós mosonmagyaróvári szobrának koszorúzására illetve a mártírhalált halt költőre való emlékezésre. Ezt követően adtuk át a díjakat, amelyhez társaságunk 40.000 Ft értékű könyvcsomaggal járult hozzá. A versenyen 60 fő diák és 20 fő tanár vett részt.
Ugyancsak november 9-én került sor a Radnóti Miklósra történő megemlékezésre a költő abdai emlékhelyénél Borbély János társaságunk titkára illetve az abdai általános iskolai tanulók közreműködésével. A rendezvényen 70 fő vett részt.

E rendkívül mozgalmas nap (november 9.) délutánján kerestük fel a vági polgármesteri hivatalt azzal az ajánlattal, hogy az egyik tagtársunk (Baksa Péter) tollából született és Wathay Ferencre emlékező írásának esetleges megjelentetéséről tárgyaljunk. A polgármester úr részéről erre készség mutatkozott.

 Ezt követte este a szomszédos faluban; Rábaszentandráson, a falu szülöttére, Kis János költőre, evangélikus lelkészre történő megemlékezés, amelyet Baksa Péter és felesége tartott, s amelyen közreműködött a községi vegyeskar a költő megzenésített verseinek előadásával. A rendezvénye 50 fő vett részt.

November 10-én szerveztük a megyei versmondó egyesülettel közösen immár hagyományosan a Kormos Istvánra való emlékezéssel egybekötött koszorúzási ünnepséget a költő szülőfalujában Mosonszentmiklóson, majd a költő nevével fémjelzett versmondó versenyt általános iskolások számára Mecsér községben 60 fő részvételével.

November 17-én került sor a Radnóti Miklós Nemzeti Vers-és Prózamondó Versenyre, (amelyet az ország legrangosabb amatőr versenyének tartunk) Győrött, a Bartók Béla Megyei Művelődési Központban. Ezen a versenyen az első három helyezett felnőtt versenyző
Radnóti-díjban részesült, az első három középiskolás pedig Radnóti-diplomát kapott. A rendezvényen 40 fő vett részt.

November 29-én mutattuk be Győrött a Zichy-palotában Danyi Zoltán Radnóti-díjas délvidéki költő Több fehér című verseskötetét Jász Attila József Attila-díjas költő, a Radnóti-díjakat odaítélő kuratórium tagjának közreműködésével. Danyi Zoltán 2010-ben kapta a Radnóti-díjat. A rendezvényen 40 fő vett részt.

November 30-án szerveztük a nem kis nehézségek árán előkészített, ugyanakkor a rendezvénysorozat legrangosabb rendezvényét, a Költészeti Biennálét 40 fő részvételével. Az előkészületek nehézségeiről beszámolóm elején részletesen beszámoltam, így csak a szépre emlékezve arról számolhatok be, hogy Győr Város Önkormányzatának alpolgármestere; Fekete Dávid úr köszöntötte a megjelenteket, majd a Radnóti-díjak átadására került sor. Életműve elismeréseként Radnóti-díjban részesült Kántor Péter József Attila-díjas költő, költői díjban pedig Acsai Roland pályakezdő költő. Az irodalom népszerűsítéséért dr. Lutter Imre előadóművész kapta a Radnóti- díjat. Kántor Péter munkásságát Ferencz Győző József Attila-díjas és Radnóti-díjas költő, a Radnóti-díjakat odaítélő kuratórium elnöke méltatta, Acsai Roland munkásságát Jász Attila laudálta, míg Lutter Imre sokoldalú irodalomszervező tevékenységéről Kiss László a Magyar Versmondók Egyesületének elnöke beszélt. Mindeközben a díjazottak verseikből olvastak fel, a versek között pedig a Széchenyi Egyetem Zenei Fakultásának hallgatói muzsikáltak.
Sajnálatos módon a két évvel korábbi biennále díjainak nagyságát (költői fődíj: 150.000 Ft, költői díj 120.000 Ft.) nem sikerült elérni, így az idei díjak (költői fődíj: bruttó120.000 Ft, költői díj: bruttó 80.000 Ft) meglehetősen méltatlanok a rendezvény múltjához, rangjához képest. Csak összehasonlításképpen jelzem, hogy az 1971. évben, azaz a biennálék első évében Győr Város Tanácsa 30.000 Ft-ot biztosított a biennále céljaira, ami akkor 25 fő kezdő pedagógus havi munkabérének felelt meg, Győr Város Önkormányzatának ez évi 120.000 Ft-os támogatása ma kb. 1 fő kezdő pedagógus munkabérével azonos. Arról nem is beszélve, hogy 1971-ben a Megyei Tanács legalább ugyanennyivel járult hozzá a rendezvényhez, a Megyei Önkormányzat pedig a már említett okok miatt ez évben semmivel.

Ez a tendencia nem sok jóval kecsegtet a jövőre nézve, s csak remélni merem, hogy Győr Város Önkormányzatának vezetői felismerik, hogy ez a rendezvény legalább olyan mértékben járulhat hozzá városunk jó hírnevéhez, mint amilyen mértékben ez a mostani helyzet azt ronthatja.

Az irodalmi hetek programjai ezzel még nem értek véget. Következett a december 4-i rendezvényünk, amelyen Baksa Péter irodalomtörténész emlékezett meg 40 fő előtt a 250 éve elhunyt Mikes Kelemenről a Bartók Béla Megyei Művelődési Központban.

Az irodalmi hetek programjai december 6-án fejeződtek be Torma Attila: Vásárterek, piachelyek Győrben a 19. század közepétől a rendszerváltásig című kötetének bemutatásával, amelyre dr. Horváth József, a Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár igazgatója vállalkozott. A rendezvényen 50 fő vett részt.

Végezetül meg kell emlékeznem azokról a koszorúzásokkal egybekötött megemlékezésekről, amelyeket megyénk 74 irodalmi emlékhelyénél szerveztünk a helyileg illetékes intézmények, iskolák közreműködését kérve. Átlagosan 20 fős részvétellel számolva mintegy 1500 fő vett részt a koszorúzási ünnepségeken.

A rendkívül rossz anyagi körülményeink ellenére, de köszönhetően a Nemzeti Kulturális Alap támogatásának és nem utolsó sorban egyesületünk tagjai önzetlen munkájának továbbá egyes gazdasági egységek támogatásának köszönhetően végül is sikeres rendezvénysorozatot tudhatunk magunk mögött. Rendezvényeink célközönsége mintegy 70 %-ban az ifjúság, kb. 20 %-ban a nyugdíjas korosztály és kb. 10 % a dolgozói korosztály. Rendezvényeink közül különösen azok voltak emocionálisan is hatásosak, amelyek vagy az előadóhoz vagy a megemlékezés középpontjába helyezett irodalmi alkotóhoz helyileg is kötődtek. Hiszen nem volt számukra teljesen ismeretlen sem a téma, sem az illető személy. Így elsősorban a vidéken szervezett rendezvényeink voltak ilyenek, de tetten érhető volt ez az élmény néhány városi rendezvényünkön is. A versmondó versenyeink pedig az ifjúság előadó készségének képességének felmérésére kínált nagyszerű lehetőséget Néhány esetben talán a fiatalok jövőjének lehetséges útját is fölmutatták ezek az alkalmak. Az irodalmi emlékhelyeinken szervezett megemlékezések pedig az irodalmi ismeretszerzésen túl az egészséges lokálpatriotizmus érzésének erősödését is szolgálhatták.

Mindezeket egybevetve úgy vélem, hogy az ilyen jellegű rendezvények az ismeretszerzésen túl az adott településhez való kötődés erősítését is szolgálhatják, illetve az ott megismert értékek védelmét, ápolását is elősegíthetik.

Győr, 2013. január 13.

Szabó József
a Radnóti Irodalmi Társaság elnöke

 


 

Beszámoló a Radnóti Irodalmi Társaság 2010-11. évi munkájáról

Irodalmi társaságunk alapszabályban rögzített feladataként vállalja évről évre a kortárs magyar irodalom népszerűsítését, anyanyelvünk és irodalmi hagyományaink ápolását, irodalmi értékeink megjelenítését. Teszi ezt mindenek előtt Győrött illetve Győr-Moson-Sopron megyében, de bizonyos programok esetében az egész országra, sőt a Kárpát-medencére is kiterjedő irodalmi események szervezésével /pl.Költészeti Biennále, nemzetközi anyanyelvi tábor, regionális és nemzetközi szavalóverseny általános iskolásoknak, országos versmondó verseny a legjobb felnőtt amatőröknek, nemzetközi iskolaújság pályázat stb/. Ugyanakkor a helyi alkotók összefogásával és   közreműködésével, illetve a városunkhoz, megyénkhez kötődő írók, költők részvételével - mindenek előtt az ifjúság körében - szervezett különböző   irodalmi rendezvények / író-olvasó találkozók, rendhagyó irodalomórák,  könyvbemutatók, könyv ünnepek  irodalmi vetélkedők , irodalmi folyóirat-estek, irodalmi tapasztalatcserék stb / szintén ezt a célt szolgálják.
Ugyancsak fontos részét képezik munkánknak azok a koszorúzásokkal egybekötött megemlékezések, amelyeket az irodalmi hetek keretében szervezünk minden évben irodalmi emlékhelyeinken.

A 2010. június 1-től 2011. május 31-ig szervezett programjainkról az alábbiakban adunk számot:

Júlis 31-és augusztus 9 között rendeztük meg Győrött 50 fővel a XXVII. Nemzetközi Anyanyelvi Tábort, amelyben felvidéki, kárpátaljai, erdélyi és vajdasági magyar anyanyelvű középiskolás diákok vettek részt.
Október 1-én dr. Barsi Ernőt köszöntöttük 90. születésnapja alkalmából a Tanítóképző Főiskolán.
Október 28-án  a Megyeháza Gobelin termében mutattuk be Takáts Árpád: Elmondom hát mindenkinek című könyvét a győri sportlegendák ( akik szerpelnek a szerző könyvében ) részvételével.
November 6-án Mosonszentmiklóson megemlékeztünk megyénk szülöttéről; Kormos Istvánról és megkoszorúztuk emléktábláját. Ezt követően Lébényben rendeztük meg a a költő nevével fémjelzett vers-és prózamondó versenyt általános iskolások számára.
November 7-én mutattuk be dr. Timaffy László: Táltosok tudósok, boszorkányok című könyvét a Győri Könyvszalon keretében.
November 10-én nyitotta meg Tolnai Ottó Kossuth-díjas költő a vajdasági Penovácz Ernő festőművész kiállítását a Megyei Művelődési Központban.
November 12-13-án szerveztük meg a Radnóti Miklós Országos Vers-és Prózamondó Versenyt a Megyeháza dísztermében.
November 13-án a versmondók részvételével megkoszorúztuk Radnóti Miklós emlékhelyét és Melocco Miklós; Radnóti szobrát  emlékezéssel egybekötve.
November 12-14 én Mosonmagyaróváron rendeztük meg a Szakképző Iskolák Országos Szavalóversenyét a Hunyadi Mátyás Szakképző Iskolával közösen.
November 16-án Tolnai Ottó rendhagyó irodalomórát tartott a Tanítóképző Főiskolán.
November 20-án rendeztük meg Győrött, a Zichy Palotában a Költészeti Biennálét, amelynek keretében átadtuk a Radnóti-díjakat. Költői életmű díjban részesült Ferencz Győző József Attila- díjas költő a legteljesebb Radnóti monográfia elkészítéséért és költői munkásságáért. Radnóti-díjat kapott továbbá Danyi Zoltán vajdasági költő kiemelkedő irodalmi munkásságáért.
Ezen az ünnepségen köszöntük meg Lator László Kossuth-díjas költő évtizedes tevékenységét a Radnóti-díjat odaítélő kuratórium élén abból az alkalomból, hogy lemondott ebbéli tisztségéről. Munkáját a megyei önkormányzat ezüst emlékérmének adományozásával ismerte el. Itt emlékeztünk mega kuratórium másik tagjáról; Deák Lászlóról, aki az év elején elhúnyt.Utódjaikként - a Radnóti Társaság korábbi döntése alapján - Ferencz Győzőt választottuk meg elnöknek, míg. a kuratórium további új tagja Jász Attila József Attila-díjas költő lett, a jogfolytonosságot pedig Villányi László József Attila-díjas költő képviseli.
A biennále alkalmából köszöntöttük Hárs Ernő Radnóti-díjas költőt 90. születésnapja alkalmából, akinek a megyei önkormányzat ezüst emlékérmét adtuk át.

Az irodalmi hetek ideje alatt megyénk mintegy 80 irodalmi emlékhelyén koszorúzással egybekötött megemlékezéseket tartottunk a területileg illetékes iskolai illetve intézményi közösségek közreműködésével.

Január 21-én ünnepeltünk a Magyar Kultúra Napján Győrött, a Richter teremben..

Március 15-ét együtt ünnepeltük a Nagymegyeri Gimnázium és a győri Deák Ferenc Szakközépiskola diákjaival Nagymegyeren.

Április 8-án a Megyei Könyvtárban városunk kulturális élete jeles személyiségeinek közreműködésével ünnepeltük a magyar költészetet.

Április 15-16-17-én Közreműködtünk a Szép Magyar Beszéd Országos Döntőjének megszervezésében.

Május 10-én koszorúzással egybekötve emlékeztünk névadónkra abdai emlékhelyén.

A fentiekben részltezett rendezvényeinken mintegy 8000 ember vett részt, főként az ifjúság, a pedagógusok és a nyugdíjasok köréből.

 Fent jelzett időszak szakmai programjainak megvalósításához az NCA-tól kapott támogatás az alapvető működési feltételek biztosításával járult hozzá:
Bérelhettünk egy olyan irodát, amelynek felszereltsége (telefon, számítógép, internet kapcsolat, másológp,scanner, stb.) lehetővé tette a szervező munkát. Irodaszereket vásárolhattunk, fedezni tudtuk az egyébként egyre magasabb postai költségeket, utazási kölségeink egy részének biztosításával rendszeressé tehettük kapcsolatainkat a velünk együttműködő szervekkel, egyesületünk két tagja részt vehetett a Tokaji Írótábor szakmai továbbképzésén. Működtetni, frissíteni tudtuk a szintén az NCA támogatásával létrehozott honlapunkat, gazdasági ügyeinket pedig avatott gazdasági szakember ( könyvelő ) közreműködésével intézhettük.
Összegezve megállapítható, hogy az NCA támogatása nélkül szinte alig tudtunk volna érdemi munkát végezni, hiszen a szakmai programok megszervezéséhez már az elmúlt évben is radikálisan csökkent a támogatás, ebben az évben pedig szinte a nullával egyenlő. Munkánk teljes egészét térítés nélkül végezték tagtársaink, a  szakmai programokhoz nyújtott szűkös anyagi támogatást meghívott vendégeink ellátására fordítottuk.
Köszönjük az NCA támogatását.

2.
Társaságunk fennmaradását – amint már említettem – az NCA működésünk legalapvetőbb feltételeinek biztosításával segíti. Ennek eredményeként működésünk technikai feltételei jelentősen javultak az elmúlt években. Az Nca támogatásával létrejöhetett társaságunk weblapja, amelynek karbantartása is folyamatos lehet, így ezután az internet jóvoltából minden érdeklődő figyelemmel kísérheti munkánkat, illetve bekapcsolódhat abba.
Az NCA által biztosított támogatás jóvoltából egy viszonylag jól felszerelt irodát bérelhetünk már néhány éve, partnereinkkel személyes találkozásokkal is tartani tudjuk a rendszeres kapcsolatot, részt tudunk venni szakmai továbbképzéseken, biztosítani tudjuk a legalapvetőbb irodaszereket, a posta költségeket, szakavatott könyvelő segítheti gazdálkodásunkat, tehát azt mondhatjuk,hogy munkánk működési feltételei kielégítőek, köszönhetően a már három év óta megtapasztalt NCA támogatásnak.. Ugyanez sajnos nem mondható el munkánk tartalmi feltételeiről, aminek általános jellemzője az anyagi támogatások radikális és folyamatos csökkenése.

Amikor ismételten köszönetet mondok támogatásukért, annak a reményemnek is hangot adok, hogy erre a következő években is lesz lehetőség, hiszen ha ez is megszűnne, akkor a civil társadalom végveszélybe kerülne.

Végezetül  igazolom, hogy a részünkre megítélt támogatásokat  a szerződésben foglalt támogatási cél megvalósítására, az abban foglaltak teljes körű betartása mellett használtuk fel. Igazolom továbbá, hogy a beszámolóban és annak mellékleteiben közölt adatok valamint az elszámoláshoz benyújtott számlák valódiak és hitelesek.

Győr,  2011. 06. 17


Szabó József elnök